Ez a film azt hiszem egy novellából vagy regényből készült, nem vagyok benne biztos, mert nem nagyon néztem utána. Az alapsztori nem olyan bonyolult, van egy ügyvéd, Arthur Kipps (Daniel Radcliffe), aki elvesztette feleségét, és azóta fiával él. Ez a tény az egész film során meghatározza főszereplőnk hangulatát, szinte mindig szomorú. Nos, Arthurt egy új munkával bízzák meg, amit ha nem teljesít, nem nagyon tudja majd eltartani a fiát, mert valószínűleg kirúgják. Tehát a motiváció már megvan. Ez az új munka viszont egy cseppet másabb, mint a többi átlagos munkája. Egy nő meghalt, és mivel nem volt élő rokona, a házát nem örökli senki. Legalábbis valami ilyesmi. Arthurnak pedig ki kell derítenie, hogy valóban nincs-e örökös, meg amúgy is fel kell mérni a házban lévő iratok segítségével, hogy mégis mi merre hogyan... Aztán persze (mint megszokott), furcsa dolgok kezdenek történni a ház körül. Arthur állandóan alakokat lát, hangokat hall, szóval teljesen paranormális dolgok történnek. Ez persze nem rettenti el a munkájától, mert mint tudjuk, egy "horrorfilmben" a főhős direkt keresi a veszélyt, és a kellemetlen szituációkat. Az alapsztori kb. ebben ki is merül, a többit nem írom le, mert az már inkább Spoileres lenne.
Akkor beszéljünk kicsit a színészi alakításokról. Daniel Radcliffe-nek bizony nehéz dolga volt, meg még az is lesz az elkövetkezendő karrierjében, mert ugyebár ő már mindenkinek Harry Potter marad. Itt egy családapát alakít, és a játékával nincs is semmi gond, olyan átlagos. Sokszor csak néz olyan szomorú kiskutyás móDon, sokszor meg a hirtelen megdöbbenés látható az arcán. Egyedül a szinkronnal volt gondom, mert a magyarhangja ugyanaz, aki a Harry Potter sorozatban volt, és hát valahogy ehhez a szerephez még olyan túl fiatalosnak tűnt számomra. A szinkron ettől függetlenül nem volt rossz. Ciarán Hinds-et nem sok filmben láttam, vagy ha láttam, nem emlékszem rá. Itt nem volt olyan nagyon sok szerepe, de ami volt, azt tökéletesen játszotta, és teljesen élethűen adta át a gyermekét elvesztő családapát, aki nem hisz a "legendákban". A többiek játéka elenyésző volt, a legtöbb hangsúlyt természetesen Daniel kapta.


Összességében én azt mondom, hogy egy próbát mindenképpen megér, ha esetleg a barátnőtökkel/barátotokkal egy kis esti kikapcsolódást kerestek. Egy-két fordulatot leszámítva kiszámítható a film, és klisékre épül, de ezek megfelelően vannak adagolva, és nem mindig lehet tudni, hogy ki is néz a hátad mögött... :)
Értékelés: 9/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése