The Hunger Games

Végre eljött az idő, és megnézhettem Az éhezők viadalát. Még valamikor tavaly találtam rá a filmkatalóguson a filmre, és a tartalmat elolvasva érdekesnek tűnt. Elkezdtem jobban utánaolvasni, aztán kiderült, hogy amíg számomra addig ismeretlen volt, addig már réges-régen kialakult egy hatalmas rajongótábor a The Hunger Games trilógia körül. Az egyik oldalon volt egy kis ízelítő az első könyvből, ha jól emlékszem az első fejezet. Mondom jó, akkor elolvasom, végülis nem veszíthetek vele semmit. Aztán annyira megtetszett, hogy muszáj volt valahogy tovább olvasnom. A neten megtaláltam a teljes könyvet, sőt az egész trilógiát. Mit tehettem volna,  elkezdtem szépen tovább olvasni. Aztán az éjszaka folyamán eljutottam a 3. fejezetig. Már elég késő volt, úgyhogy nem akartam tovább olvasni, "majd reggel"... Aztán másnap, miután elvégeztem fontosabb teendőimet,  folytatni kezdtem az olvasást. Estére "el is fogyott". Rendben, akkor a második rész, a Futótűz is érdekes lehet... De majd csak holnap. Aztán amint holnap lett, nekiláttam a második könyvnek, és estére az is "elfogyott". Oké, nincs mit tenni, ha trilógia, hát legyen trilógia! És elkezdtem a harmadik könyvet, a Kiválasztottat. Ez már nem ment olyan gördülékenyen, mert kisebb betűkkel is volt írva, meg valahogy annyira nem fogott meg a cselekmény. A 16. fejezetig jutottam, ami után valami érdekes móDon a 18. következik, ez lehet, hogy csak elírás. Többször nekiálltam, hogy tovább olvassam, de nem nagyon ment. Most megint kedvet kaptam hozzá, úgyhogy ha nem lesz jobb dolgom, folytatni fogom. Mindenképp végezni akarok vele, mert nem szeretek ilyen dolgokat lezáratlanul hagyni. Közben rátaláltam egy blogra, amin minden nap megjelent valami új tartalom, és én szorgalmasan olvasgattam, beszívtam az új információkat a filmmel kapcsolatban. Aztán 23-án, pénteken végre sikerült beosonnom a moziba, hogy megnézzem. (A tovább után lehetséges SPOILER-t tartalmazó szöveg található, ha nem láttad még, vagy nem akarod addig elolvasni, amíg nem láttad a filmet, ne menj tovább :D )
A napom csodálatosan indult, reggel felkeltem, és leültem a gép elé, hogy még egyszer megbizonyosodjak a buszom indulásáról. Szépen kisétáltam, és felszálltam a buszra, aztán úgy kb egy órás utazás várt rám. A busz többször megállt, olyankor is, amikor nem kellett volna, így elég ideges voltam már, mert úgy számoltam az időt, hogy így is éppen beérek a vetítésre. A busznak elvileg 13:10-kor kellett volna beérnie, a film pedig 13:30-kor kezdődött. A valóságban olyan 20 körül ért be, én meg életemet kockára téve igyekeztem, hogy beérjek a plázába, és megvehessem a jegyemet. 13:25 volt, amikor a pénztár előtt álltam, és átvettem a jegyet. Aztán szerettem volna venni popcornt is, mert azért a mozizásnál az elengedhetetlen, de nem volt senki a standnál, úgyhogy az elmaradt. Legalább nem költöttem sokat :D. Végre beengedtek a terembe, szépen leültem a helyemre, és vártam. Már egy 5 perc eltelt, amikor kezdtem aggódni. Senki nem jött, a film se kezdődött, semmi mozgolódás. Gondoltam lehet, hogy rossz terembe jöttem be? Reméltem hogy nem, és tovább vártam. Aztán egy olyan 10 perc múlva elkezdett mozgolódni mögöttem a vetítőgép, és elkezdték az előzeteseket vetíteni. Ezután pedig végignéztem a filmet... Egyetlen emberke törte csak meg magányomat a filmnézés közepette, de ő kb 5 perccel a film kezdete utána jött be, és 5 perc múlva le is lépett. Közben még egyszer visszajött egy negyed órára, majd megint eltűnt. Talán csak azért küldték, hogy ellenőrizze, nem kamerázok-e. De nem fecsérlem tovább a szót, írjak azért a filmről is... :D
Az előzetes információim alapján a rendező, Gary Ross nagyon törekedett a könyvhűségre, és ezt lehetett is tapasztalni. Mivel a könyv E/1.-ben íródott, ez kicsit nehézkesnek bizonyulhatott, de megoldották. Ezt leginkább az arénában történő eseményeknél lehetett észrevenni. Amilyen háttérinfokat a könyvben Katniss-től tudtunk meg, itt a tv-közvetítésen a kommentátorok mutatták be. Ilyen volt például, amikor a vadászdarazsakról kaptunk információkat.
A film első felében remekül végighaladtunk az eseményeken, az alapsztorit még az első képkockák előtt leírták. A 13. körzet lázadását nem szabad elfelejteni, ezt úgy oldották meg, hogy bevezették az Éhezők viadalát. A fennmaradt 12 körzetből minden évben kiválasztanak egy-egy 12 és 18 év közötti fiút és lányt, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással egy elkülönített arénában. Aki olvasta a könyvet, többet is tud erről, ezért nem is írok róla mást. A felirat, amit a moziban adtak szörnyű volt, sokszor kimaradt egy-egy mondat, vagy pedig teljesen mást fordítottak, mint ami elhangzott. Így sokszor inkább nem is olvastam, hanem csak hang alapján "tájékozódtam".

A szereplőkről is rengeteg dolgot olvastam már a film előtt, így a sikert szinte biztosra vettem. A színészek zömét ismertem más filmekből, páran a kedvenceim közé is tartoznak. Pl a két főszereplőt alakító Jennifer Lawrence és Josh Hutcherson már régen bizonyították tehetségüket. Jennifert a Winter's Bone-ban ismertem meg, aztán jött az X-men: First Class, ahol mondjuk először fel sem ismertem a jelmez miatt. Josh-t pedig rengeteg filmben láttam, de igazából a Bridge to Terabithia-ban szerettem meg színészi alakítását. Nemrég írtam is kritikát a másik új filmjéről, a Journey 2-ről. A harmadik kedvencem pedig Woody Harrelson, akit rengeteg filmből ismerhetünk, így nem is tudom melyiket említsem meg. Inkább nem is említek egyet sem. Liam Hemsworth-öt nem nagyon láttam még másik filmben, és itt sem volt olyan nagy szerepe, hiszen az általa jászott Gale nem sokat szerepel az első könyvben sem, ezért nem nagyon tudom, hogy mennyire jó színész. Amit itt el kellett játszania, azt tökéletesen tette, reméljük, hogy a következő filmekben is hasonlót fog alakítani, hiszen ott már sokkal több szerepe lesz. Rengeteg másik ismert színész játszott még a filmben mellékszereplőként, elég csak megemlíteni a Snow elnököt alakító Donald Sutherlandet, vagy a Caesar Flickerman szerepében kék hajjal díszelgő Stanley Tuccit. Wes Bentley, Elisabeth Banks vagy Toby Jones sem lehet ismeretlen a tapasztalt filmezők között. És Lenny Kravitz -akit inkább zenész pályájáról ismerhetünk- is nagyot alakít a stylist, Cinna szerepében. A kiválasztottakat játszó fiatalabb színészek pedig számomra eddig ismeretlenek, azonban ezentúl biztosan ismertebbek lesznek, mert kivétel nélkül mindenki jól játszotta a ráadott szerepet, még ha nem is szerepeltek olyan sokat a képernyőn.
A film viszonylag hosszú, majdnem 2 és fél órás, de olyan gyorsan elrepül, hogy észre se lehet venni. A könyv olvasása után nekem majdnem túl rövidnek is tűnt, de megbarátkoztam ezzel, hiszen ha minden egyes jelenetet és belső monológot beletettek volna, akkor ember legyen a talpán aki leforgatja az egész filmet. Kellemes meglepetésként kerültek bele új jelenetek is, amik nem Katniss körül játszódtak, ezért a könyvben egyáltalán nem értesülünk róluk. Ezen jeleneteket azonban Suzanne Collins, a könyvek szerzője is elismerte, és valóban illettek a sztoriba. Néhány eseményt is át kellett alakítani, pár szereplőt és mellékszálat kivágni a cselekményből, de ez teljesen elfogadható.

A képi megjelenítés csodálatos volt, legfőképp a Kapitólium tetszett, teljesen így képzeltem el a könyv olvasása közben. A vizuális effektek teljesen élethűek voltak. Egyedül a vadászdarazsak és a mutáns farkasszerű lények nem tűntek reálisnak, de ez belefér. Amit hiányoltam, az a légpárnások érkezése a kiválasztottak halála után, mert én nem láttam, hogy egy holttestet is elvittek volna. Legjobban azonban az tetszett, ahogy az irányítótermet megcsinálták. Egy 3D-s virtuális aréna díszelgett középen, és arra tettek rá mindenféle dolgot, amikor valamit változtattak a játékon. Pl. amikor a mutánsokat idézték, az nagyon tetszett. Meg amikor az égen jelenítettek meg valamit, akkor csak szépen odahúzta a kezével az irányító, és ugyanúgy megjelent a "valóságban" is. Ez mindenképp pluszpontot érdemel a filmnél, hiszen a könyvben a játék irányítóinál történő eseményekről nem értesülünk, csak az aréna belsejéből szemlélhetjük a dolgokat. Még egy dolog volt, ami zavart, és az a kamerakezelés az akciódúsabb jeleneteknél. Olyan gyorsan kapkodták, hogy sokszor alig lehetett látni valamit. Ezt nagyon nem szeretem a filmekben, de gondolom ezt azért is tették bele, mert a szereplők nézőpontjából próbálták bemutatni nekünk ezeket a jeleneteket. Ők sem tudtak teljesen odafigyelni mindenre, miközben mondjuk fák dőltek ki mellettük vagy egymással "verekedtek".
A film zenéjéről szólva elmondhatom, hogy nagyszerű lett az aláfestő dallamok hatása. Sokszor szomorkás, megható, máskor az akciójelenetek alatt mozgalmas és lendületes muzsikákat hallhatunk, amik mindig odapasszolnak az adott jelenetsorhoz. Az előzetes információk alapján összeállított soundtrackből azonban én nem ismertem fel szinte egyet sem, még a dallamot sem. Ugyanis olyan zene nem is volt a játékidő alatt, amiben éneklést is lehetett volna hallani. A végén azért felcsendült az Abraham's Daughter, ami amúgy is a kedvencem volt a soundtrack listáról.

Összességében szerintem a film tökéletesen visszaadja a könyv hangulatát, mindenképp érdemes megnézni, és a könyvet is elolvasni. Én személy szerint jobban szeretem, ha előbb olvasom, és utána nézem a filmet, mert ha már láttam, akkor nem a saját képzeletemre van bízva az olvasás közben, hanem azokról a színészekről mintázom a szereplőket, akik játszották őket a vásznon. Sokkal jobb, ha előtte olvasom, és magam képzelem el. Már most várom a következő két könyv megfilmesített változatát, és minél előbb megpróbálom elolvasni a harmadik kötetet.
Azt mondják, hogy ez a trilógia át fogja venni a Twilight könyvek/filmek helyét, mármint a rajongók és a jelenség tekintetében. Amúgy szerintem hülyeség összehasonlítani a kettőt, mert teljesen más témát dolgoznak fel, és amíg egyik a romantikáról szól, a másik inkább az egyénekről, a szabadságról. Az biztos, hogy engem megfogott a The Hunger Games, és többször is el fogom olvasni a könyveket, és a filmeket is meg fogom nézni.

Értékelés: 10/10