2012/04/24

Kick-ass

Most így, hogy egy csomó szuperhős-filmet néztem, újra meg kellett tekintenem ezt a moviet is. Lehetne mondani a szuperhős-filmek kifigurázásának is, de nem az. Míg a legtöbb ilyen filmben általában nem nagyon sérül/hal meg senki, vagy csak jelentéktelenebb szereplők, itt aztán van vérontás, ami a csövön kifér. A történet középpontjában egy Dave Lizewski (Aaron Johnson) nevű átlagos srác áll, aki megunta, hogy minden nap kirabolják, és senki nem tesz ez ellen semmit. Ő egyébként a barátaival együtt egy amolyan képregény-őrült geek, és a képregényekből szerzett ismereteit fel is használja. Álruhát és fegyvert(?) ragad, hogy megfékezze a bűnt, és hőssé váljon.

Ez azonban nem is olyan könnyű. Az első akciója során leszúrják, és egy autó is elüti. A kórházban viszonylag hamar felépül, törött csontjait valamilyen fémekkel tartják össze. Ezen kívül valami történt az idegvégződéseivel, így nem nagyon érez fájdalmat. Ez persze kapóra is jön, ha az embert agyba-főbe püfölik a rosszfiúk. Magának a Kick-Ass nevet adja, amit magyarul Ha/Ver-ként fordítottak le. Rajta kívül azonban vannak még más hősök is. Egy bosszúszomjas volt rendőr (Nicholas Cage) és lánya (Chloe Grace Moretz), akit úgy nevelt, hogy minden fegyvert ismer, és tökéletesen tud harcolni bármilyen formában. Együtt szállnak szembe a helyi "maffia" vezetőjével (Mark Strong).
A sztori elég átlagos, tele van klisékkel, de nem ez a lényeg, mert a tálalás mindenképp figyelemreméltó. A szokásos világmegváltás itt most elmarad, de olyan bunyókban lehet részünk, amik garantált szórakozást nyújtanak. És nem szabad megfeledkezni a humorról sem, a rekeszizmot előtte mindenképp edzeni kell egy kicsit. Már az elején hatalmas poénnal indít, és nem is nagyon tapasztalható üresjárat. Felidézik a film közben a legtöbb híresebb képregényfigurát, legtöbbször egy-egy poénos párbeszéd kíséretében. Már maga a főszereplő "szuperhős" megjelenése is vicces, a netről rendelt búvárruha elég idétlenül hat.
A szereplők egész jól játszanak, nagy elvárást nem adtam a filmnek, de pozitívan csalódtam benne. Először meg sem akartam nézni, de valahogy mégis rávettem magam. Így most, hogy másodszorra néztem, még jobban tetszett, és biztos, hogy megnézem még párszor. Az ütős akciókra rátesz egy lapáttal a tökéletes zene, ami mindig jókor indul, és megadja a kellő alaphangulatot. Az egyik legjobb jelenet a film végén a "végső harc", amikor a kiscsaj egyedül leveri a testőrséget. Azt nagyon eltalálták. Aztán berepül a jetpackkal  Haver: " Rohadt g*ciládák! ÁÁÁÁÁÁÁÁ!" Hát azon a jeleneten szintén szakadtam.
Mindent összevetve egy nagyon szórakoztató és akciódús film a Kick-Ass. Kötelező darab azoknak, akik szeretik a képregényeket és az azokból készült adaptációkat, de azoknak is, akik csak egy popcorn és némi sör mellett szeretnek végignézni egy jó kis akció-vígjátékot.

Értékelés: 10/10

2012/04/22

LEGO Pirates of the Caribbean

Ráakadtam erre a gyöngyszemre, ami nem is fekete..

Már játszottam hasonló játékkal, LEGO Star Wars-al meg LEGO Harry Potterrel. A Star Warsos verzió nem annyira jött be, de majd még adok neki egy esélyt. A Harry Potteres egész jóra sikerült, a harmadik részig el is jutottam, csak aztán ott elakadtam valamilyen játékhiba miatt. Most pedig a Karib tenger kalózai került terítékre.

A játékélmény nem marad el itt sem, minden úgy jó, ahogy van. Mint már az ilyen LEGO játékokban megszokhattuk, itt is kb. mindent szét kell verni, hogy aztán összeszedjük a kis LEGO pénzeket. Tele van kis  logikai feladványokkal, amik elég könnyűek, bár néha tudnak nehezebbek is lenni. Inkább a fiatalabb korosztályt célozza meg a játék, de felnőtteknek is ugyanolyan szórakozást nyújthat. A mind a négy filmet felölelő játékban az összes karaktert összegyűjthetjük, és később minden pálya újrajátszható. Vannak rejtett kincsek, amiket meg kell szerezni, hogy teljesen végigvigyük a játékot. Minden karakter rendelkezik valami "különleges képességgel", pl. Jack Sparrow az iránytűjével megtalál bármit.
Még csak a második résznél tartok, a Holtak kincsénél, de a sztori nagyon jól van tálalva. Ezt is megszokhattuk az ilyen LEGO játékokban. Minden viccesen van tálalva, kicsit másképp, mint a filmben, de a lényeg ugyanaz. Elég szórakoztató tud lenni, mindenképp érdemes kipróbálni.

2012/04/20

Bridge to Terabithia


"Just close your eyes, and keep your mind wide open!"

Egyszer valami ünnep vagy nem tudom mi miatt kódolatlanná tették az HBO csatornát a tévében (persze ez többször is előfordult már), és akkor egész nap azt néztem, mert jó filmeket adtak. Ekkor ismertem meg Csupó Gábor filmjét, a Bridge to Terabithia-t. Valami random filmnek indult, de már az elején megjelentek a kis animációk, amit a főszereplő rajzolt. A zene is tetszett, meg a cím alapján úgy gondoltam, biztos megint egy ilyen jó kis fantasy film lesz...
És nem! Vagyis nem abban a szokásos értelemben vett fantasy. Azt gondoltam, biztos majd átmennek egy másik világba vagy ilyesmi lesz, mint pl. a Narniában. Valójában nem ez történt, de erről majd később...
Szóval a történet Jesse Aarons (Josh Hutcherson) és Leslie Burke (AnnaSophia Robb) barátságáról szól, na és a gyerekek mindennapos megpróbáltatásairól. Mint később megtudtam, ez is egy könyvadaptáció. A könyvet még nem olvastam, de tervbe van véve. Bár nem szeretek úgy olvasni, hogy előbb látom a filmet, mert akkor már csak úgy tudom elképzelni a szereplőket, ahogy a filmben voltak. Ha jól tudom, már volt egy korábbi film is, ami feldolgozta a könyvet, de az nem sikerült olyan jóra. Aztán mikor utánaolvastam még jobban a témának, kiderült, hogy az egész egy igaz történeten alapul. Ettől még érdekesebbé vált számomra. Nos, első megtekintése után már számtalanszor láttam, legtöbbször eredeti szinkronnal, mert csak úgy tudtam megszerezni, de szerintem sokkal jobb is, mint a magyar. Bár az sem olyan rossz, aki nem tud angolul, annak természetesen könnyebb. A sok újranézés óta a legtöbb jelenetnél már kívülről fújom a szöveget, de még mindig ugyanúgy újra tudom nézni.
Ebben a filmben láttam először Josh Hutchersont, akinek azóta már a legtöbb filmjét láttam, és az egyik kedvenc színészem lett. AnnaSophia Robb is tökéletes választás volt Leslie szerepére. A két fiatal szomszéd lesz, és egy osztályba is járnak, ahol a nagyok állandóan szívatják a kisebbeket. Éppen ezért kitalálnak egy világot, ahol ők az uralkodók, és azt tesznek amit csak akarnak. Ide csak az "elvarázsolt kötélen" átlendülve lehet eljutni. Találnak egy régi fára épített "erődöt", amit felújítanak, és minden nap oda járnak játszani. Közben mindenféle teremtménnyel találkoznak, kalandokba keverednek. Jesse-nek van 4 testvére, ő az egyedüli fiú. Tehát mindenféle házimunka az ő feladata. Nővérei nem nagyon foglalkoznak vele, kisebbik húga még kisbaba, tehát vele sem lehet egy hullámhosszon. A nagyobbik húga, Maybelle (Bailee Madison) azonban példaképének tartja, nagyon szereti bátyját. Bailee Madison itt még elég fiatal volt, de meglepően jól teljesített. Láttam más filmben is, reméljük lesznek még jó kis szerepei. Az apjuk (Robert Patrick) elfoglalt ember, élete a munkája. Nagy szegénységben élnek, ezért nem engedhetnek meg maguknak mindent. Ezzel szemben Leslie szülei írók, egész nap otthon vannak, teljesen máshogy élnek. A filmben remekül mutatják be a különbségeket.
Nagyon bírom azt a filmben, ahogy a valós világ és Terabithia közötti párhuzamot felfedezhetjük. Egy-egy lény megfelel egy-egy embernek, és ahogy a valóságban megváltoznak a karakterek, úgy a másik világban is. A film egy igazi dráma, ha valaki érzékeny típus, biztos hogy sír is rajta. Több megható jelenet is van benne, ezek legtöbbjét a film háromnegyede körül bekövetkező hirtelen esemény után láthatjuk. Például az egyik kedvencem, amikor Jesse fellöki húgát, majd utána bocsánatot kér. Ekkor veszi észre a kislány rajzait, amikből kiderül, hogy mennyire szereti bátyját, és hogy ő mindvégig csak játszani akart velük. Vagy a másik, amikor a tragédia után Jesse fellapozza a rajzait, és a Leslie-ről készült képet nézve nekiáll sírni. Az egész film tele van ilyen emlékezetes jelenetekkel. És végre nem arról szól, hogy a gyerekek szerelmesek lesznek egymásba (bár itt elég fiatalok, szóval az eléggé elszúrt volna mindent), hanem egy örök barátságról.
A soundtrack csodálatos, megjegyezném, hogy van olyan szám, amit AnnaSophia Robb énekel. Az összes zenét remekül választották ki vagy éppen írták meg, és teljesen megfelelő helyre vannak betéve. Sok jelenetet teljesen megalapoz a zene, és emlékezetessé is teszi azokat.
Az elképzelt világban történő eseményeket szépen oldották meg, a különböző lények animációja is tökéletes. Főleg a végén, amikor megjelenik a "nép", ott aztán lehet látni mindenféle szerzetet.
A film örök favorit marad, és még biztos sokszor meg fogom nézni. Ebből adódóan az..

Értékelés: 10/10

Perfect!

Thor

Nemsokára láthatjuk a mozikban a filmet, amit már régóta várok, az Avengers-t. Láttam már az összes "előzményfilmet", a Vasember 1-2-t, Hihetetlen Hulkot, Thort, Amerika kapitányt, utóbbi kettőt csak rossz minőségben, ezért úgy gondoltam, meg kell néznem mégegyszer, mert nem is emlékszem rá. Vagyis inkább ez csak a Thor-ra igaz. Anno amikor láttam, nem nagyon tetszett, nem is emlékeztem rá, hogy mi volt benne.

Most, hogy újra néztem, teljesen más lett a véleményem. Mivel inkább egy látványfilm kategóriába sorolható, mint a legnagyobb sztorijú filmekébe, nem is nagyon kell foglalkozni a történettel. Elég csak annyi, hogy az egész kb. a skandináv mitológia átültetése kicsit modernebb környezetbe, és pár változtatással. Thor (Chris Hemsworth) egy elég laza, nagyképű isten, aki imád harcolni. Ez az, ami legtöbbször bajba keveri. Egyik kirohanásakor elindul barátaival, hogy megölje a Jégóriásokat, akik valahogy bejutottak Asgardba, Thor és az istenek hazájába. Ez nem tetszik Odinnak (Anthony Hopkins), Thor apjának és a mindenség megteremtőjének. Ezért száműzi fiát a Földre, és elveszi erejét. Utánahajítja a kalapácsát, a Mjölnirt, és azt az utasítást adja, hogy csak az kaphatja meg a kalapácsot és vele Thor erejét, aki kiérdemli.
A Földön aztán Thor találkozik pár emberrel, köztük Jane Fosterrel (Natalie Portman), akibe természete/sen egyből beleszeret. (Mi más is történhetne? :D) Közben a S.H.I.E.L.D., egy terrorizmus-elhárító szervezet felfedezi a Mjölnirt, és elkezd kutatni körülötte. Elveszik Jane teljes felszerelését, így élete munkája kárba vész. Thor azonban megígéri, hogy visszaszerzi az egészet... Nem is akarok többet írni a történetről, inkább nézze meg aki akarja.

Szuperhősfilmhez képest a Thorban nincs annyi világmegmentő cselekedet, amitől a Földön szuperhőssé kiálthatnák ki. Egyedül az a harc van, amikor legyőzik azt az "izét", amit Loki (Tom Hiddleston), Thor testvére küld ellenük. Nem is baj, mert a nagyobb csaták a másik "világokban" folynak, és ezek elég látványosra sikeredtek. Asgardot nagyon szépen ábrázolták, nekem főleg az tetszik, ahogy alulról felfelé mozog a kamera, és a felhők fölött látjuk a sziklás földet, majd a tengert, és végül magát a várost. Gyönyörű az egész. Ja és még az a híd, amin közlekedtek, na az nagyon brutál. A CGI-re nem lehet tehát panasz, minden gyönyörűen hat. Ezt így HDben eléggé élveztem.
Színészi játékot nem nagyon kell elvárni egy ilyen filmtől szerintem, mindenki tette amit elvártak tőle. A filmben feltűnik egy másik szereplő is az Avengersből: Hawkeye (Jeremy Renner). Itt még nem sokat látunk tőle, csak annyit, hogy a puskánál láthatóan jobban preferálja az íjat. Ez persze a képregényrajongóknak nem nagy újDonság. Kíváncsi leszek, mit hoz ki a karakterből a Bosszúállókban, remélem nagyobb szerepet kap majd. A zenék szép dallamosak voltak, de felejthetőek.
Összességében azt mondom, hogy aki szereti a szuperhősös filmeket, főleg azokat, amiket képregényekből csináltak, mindenképp nézze meg a Thort. Látványos az egész, megfelelő hangulattal.

Értékelés: 9/10

2012/04/10

Insidious

Ritkán nézek horrort, legtöbbször csak akkor, ha ajánlják. Nemrég ráakadtam erre a nem olyan régi filmecskére, ami érdekesnek tűnt a leírás alapján. Aztán megnéztem, hogy ki a rendező. Ő pedig nem más, mint James Wan, a Fűrész megteremtője. A fűrészeken kívül eddig ha jól tudom csak a Halálos ítéletet láttam, és az nagyon megfogott, ezért gondoltam teszek egy próbát ezzel a filmmel is. Amolyan Paranormal Activity egy kicsit átsütve, Amityville Horrorral megfűszerezve és ijesztgetősen tálalva.

Sajnos előre olvastam róla véleményeket, hogy tudjam mire számítsak, és így nagy részét nem teljes képernyőn néztem, mert tartottam az ijesztő részektől. És igen, jól is tettem, mert egy párszor tényleg parás volt a cucc. Amúgy eléggé látszik, hogy kis költségvetésből dolgoztak, de nem baj, mert korábban is láttuk, hogy kevés pénzből is lehet jó filmet gyártani.
A történet sablonos, és kb. az egész film tele van klisékkel, de ezt könnyen el lehet viselni, mert ami közben történik, az odaszegez a képernyő elé. Mindig azt vártam, hogy vajon most mikor és mitől kell megijednem. A tükörben vajon mit látok, vagy a sötétből mi jön elő. Aztán a  legváratlanabb pillanatokban a semmiből törtek rám azok a dolgok, amik végülis ijesztően hatottak. Nem ijedtem meg sokszor, de amikor igen, az éppen elég volt. Legtöbbször nem is a képen látottak, hanem inkább a hangok voltak rémisztőek. Azokat nagyon jól eltaláták. James Wan most sem szakadt el a babáktól, ez jellemző a munkásságára. A "főellenség" egy Dart Maul és Freddy Krueger keveréke, ezt már máshol is olvastam, de teljesen igazat adok ebben. Amikor először jelent meg, még ijesztően hatott, utána viszont csak nevetségessé vált. És ez jellemző az egész filmre is. Miután kiderül a turpisság, hogy mi is áll a rejtélyek mögött, az egész viccessé válik, és véget ér az ijesztgetés is. A film második felét tehát nem lehet nagyon komolyan venni, ezért elég sok mínuszt kap szegényke. Pedig nagyon jól indult, és kellően adagolta a feszültséget. Mindenesetre egyszer lehet tenni vele egy próbát. Akinek a fentebb említett filmek tetszettek, talán ez is fog.
Jövőre jön a folytatás, ha jól értesültem, kíváncsi vagyok mit dobnak majd be.

Értékelés: 7/10

Darjeeling limited


Elég érdekes kis film, ami megoszthatja a véleményt az emberek között. Elsőre úgy tűnt, mintha csak valami összecsapott kis szerencsétlenség lenne, amibe megpróbáltak belecsempészni egy kis humort. Aztán szépen lassan beindul, és aztán nincs megállás. Valahogy olyan, mintha egy egy részből álló sitcom sorozatba csöppentem volna. A szereplők remekül ki vannak találva, és a három testvért játszó színészeket is jól választották ki. Adrien Brody, mint mindig, itt is remekel, Owen Wilson szintén a szokásos karakterét hozza, megspékelve egy kis bekötözött fejjel, Jason Schwartzmant pedig eddigi alakítási alapján nem szerettem, de itt ő is odatette magát.

Az alapsztori nem valami nagyon agyafúrt, de a megvalósítás rádob egy pár plusz pontot. A testvérek in medias res vonatra szállnak, az elején nem is derül ki, hogy miért. Nem bíznak egymásban, mindenki rejteget valamit a másik elől. Persze közben mindenki beárulja a másikat, hogy aztán legyen min veszekedniük. A lényeg az, hogy  az egyik testvér kieszelte, hogy meglátogatják édesanyjukat, akit nagyon megviselt apjuk halála, ezért egy kolostorba menekült. A három sráccal az utazás közben olyan irreális és egyáltalán nem következetes dolgok történnek, amiket nem lehet megmagyarázni. Amikor a vonat megáll, leszállnak és körülnéznek az adott helyen. Valahol ellopják Owen cipőjét, valahol Adrien kígyót vesz ami ki is szökik, megmentenek pár gyereket. stb. Olyan abszurdnak tűntek nekem ezek a dolgok, de valahogy a poénos kivitelezés mellett végig komoly maradt a film. Nem is kell jobban belemenni a cselekmény részletezésébe, mert ezt inkább meg kell nézni, mint utánaolvasni.
Az egyik kedvenc jelenetem az volt, amikor a gyerekeket kimentették a folyóból. Adrien Brody pedig az egyik sráccal elúszott, majd asszem valamilyen gát állította meg őket. Ekkor kimászott a parta, kezében a véres és halott gyerekkel. És akkor valami olyasmit mond: Az enyém nem élte túl. Ott majdnem sírva fakadtam, de nem a szomorúság miatt. Nem is tudom hogy találták ki az egész film sztoriját, de nagyon beteg.
A képi világ csodálatos, jó vágásokkal, és tökéletes zenével. A végén tetszett a jelenetsor, amikor minden mellékszereplőt egy-egy vagonban ábrázoltak. Mivel kissé nehéz megemészteni a filmet, még többször meg kell néznem, hogy teljes véleményem legyen, de szerintem nem fogok már írni róla. Mindenképpen többször nézős, és hangulatfilm, tehát nem biztos, hogy adott időben adott embereknek tetszeni fog.

Értékelés: 8/10

World's greatest dad


Az egyik kedvenc színészem, Robin Williams adatlapján - de lehet, hogy máshol, már nem emlékszem - bukkantam rá erre a filmre, és a leírás alapján úgy tűnt megéri megnézni. Elolvastam pár véleményt is, mint ahogy mindig is szoktam, persze a spoileresek kihagyásával. Mit is mondjak? Elvetemült, eszeveszett egy filmnek indult, és érdekesen alakuló cselekménye miatt azzá is vált a Világ legjobb apja. Bob Goldthwait filmje több érzést is kelt az emberben, nagyrészt vidám, de néha igen szomorú pillanatokat is előidéz. Az alapsztori egy átlagos vígjátékba és drámába is ugyanúgy beleillene, és mivel ez a film alapvetően mindkét kategóriába sorolható, elég sablonosnak tűnik. Van egy fickó, Lance Clayton (Robin Williams), aki világhírű - vagy legalábbis híres - író akart lenni, mióta csak az eszét tudja. Sajnos egyik könyvét sem adták ki, pedig kitartóan próbálkozott. Mint később kiderül, tehetséges is. Van egy fia (Daryl Sabara), aki nem nevezhető a legkedvesebb és legokosabb embernek. A suliban rosszak a jegyei, szabadidejének nagy részét a szobájában tölti, beteges pornónézési mániája miatt. Közben a szomszéd nénit is kukkolja. A suliban senki nem bírja, ez köszönhető ellenszenves természetének, na meg annak, hogy kb. mindenkit lebuziz. Köztük apját is, aki csak jó apa akar lenni, és jó kapcsolatot akar kialakítani fiával. És ami még több bonyodalmat is okoz, az az, hogy az apa az iskolában tanít. Eddig jutott írói pályáján. Emellett az egyik tanárnővel titkos viszonyt is folytat.

Aztán egyszercsak a fiú meghal, amolyan David Carradine stílusban (semmi gondom sincs a mesterrel, mielőtt bárki elítélne). Az apja pedig úgy állítja be, mintha öngyilkos akart volna lenni. Ír egy búcsúbeszédet is, ami nagyon meghat mindenkit. Igazi rajongótábor alakul ki a fiú körül, akit haláláig senki nem szeretett, utána azonban mindenki imádja. A sors iróniája? Mivel mindenkinek ennyire tetszik, Lance úgy dönt, hogy megírja fia naplóját is. Meg nem értett zseniként állítja be a fiát, és ezzel mindenkit rajongóvá tesz. Még az iskola könyvtárát is a srácról akarják elnevezni. Na ez nekem már kicsit sok volt, szerintem nagyon eltúlozták, de lehet, hogy ez is direkt volt, hogy minél szatirikusabban állítsák be a filmet. Aztán persze a hirtelen jött hírnév által bölcsességre is szert tesz Williams bácsi, és színt vall. Ez eléggé sablonos, de maga a jelenet nagyon tetszett. Főleg, amikor kiszalad a teremből az Under Pressure közben, lassítva, majd fejest ugrik a(z iskola?) medencé(jé)be. Ez valamilyen lelki megnyugvást, felszabadulást akar jelképezni gondolom.
Nos, a filmbeli karakterek átlagosak, amolyan életszerűek, de mégis jól kidolgozott az összes. Megjelennek az emós lányok, vagy rokker srácok, akik kicsit ki lettek figurázva. Elég szép kis társadalomkritika van a filmben, amit nem is rejtenek el. Robin Williams hozza a megszokott formáját, valahogy szinte minden filmben ezt a karaktert játssza, de nem számít, mert amit csinál, azt jól csinálja. Szomorkás, mégis vidám, nem is tudom máshogy jellemezni. Amikor például sírva fakad egy újságárus standja előtt, miközben a pornólapokat bámulja, hát ott nem tudtam hogy sírjak vagy nevessek. És ez a hangulat az egész filmet átöleli.
Off: Miközben ezt írtam, belement egy szempilla a szemembe, amitől kb 5 percig nem láttam semmit, és küzdöttem vele.
A filmben a legnagyobbat azonban Daryl Sabara alakítja, a deviáns fiú szerepében. Először meg sem ismertem a "kémkölyköt", de aztán leesett, hogy ő az. Hihetetlen, micsoda egy görényt tud játszani, ha kell. Minden jelenetén röhögnöm kellett, főleg amikor az apjával beszélget. "Minden zene buzi, és az is, aki hallgatja..." "Filmeket csak buzik néznek" Nem szó szerint idéztem, mert nem volt kedvem belepörgetni a filmbe és megkeresni, de kb. ez volt a lényege a beszélgetésüknek.A többi szereplő amolyan átlagos, nem jut eszembe semmi kiemelkedő, de összességében jól játszottak.
A soundtrack megfelelő, a "buzi zene" mindenhol odaillik, és nem is olyan buzi! Az egyik legjobban eltalált jelenetben is fontos szerepe van a zenének, de Robin Williams hősies kivonulását már megemlítettem.
Egyszer mindenképp érdemes megtekinteni a filmet, de lehet, hogy többször is nézhető kategória.

Értékelés: 9/10

2012/04/07

Smallville 1. és 2. évad

Igen, végigverekedtem rajta magam, bár a legtöbb részt már láttam anno a tvben. Nem gond, mert jó dolog újranézni azt, ami jó. Azonban egy idő után már zavaró lehet, hogy mindig ugyanaz történik. Jön egy-egy gonosz, aki a kryptonittól valamilyen erőre tesz szert, Clark Kent pedig megállítja. Az első évad nagy része erről szólt, és néha már untam, ettől függetlenül végignéztem. A második évadban viszont már sokkal több volt az olyan rész, ami a fő cselekményszálat vitte tovább, azaz Clark Kent Supermanné válását, vagy éppen eredetének történetét. Nekem ezek a részek sokkal jobban tetszenek, mert végülis Kal-el története sokkal érdekesebb, mint mondjuk egy Méhkirálynőé vagy egy alakváltó nőszemélyé. A második évadban rengeteg dologra fény derül, és a vége felé már nagyon izgalmas. Alig várom a további részeket, főleg azt, amikor már repülni is képes kedves szuperhősünk.
Luthorok

2012/04/01

Smallville

Mivel nemrég megnéztem a Superman visszatért (majd írok is róla), valahogy kedvet kaptam a témához, ezért arra gondoltam, hogy elkezdem az elejétől megnézni a Smallville-t. Régebben is szoktam nézni még a tévében, de nem minden részt láttam és nem is nagyon emlékszem már nagy részére. Az elején ugyebár még nem volt túl bonyolult, mert nem volt meg még minden képessége Clarknak, de valamikor láttam egy későbbi részt a sorozatból, amiben már repült is meg minden. Gondolom úgy lesz minden tiszta, ha szépen sorban végignézem az elejétől a részeket.
 Most így kezdetnek megnéztem az első két részt, és mégjobban megjött a kedvem hozzá. Superman karaktere kiskoromban nagyon megfogott, hiszen ki ne vágyna arra hogy repülni tudjon, vagy hihetetlenül erős legyen?
A csapat az első évadból
A sorozat ugyebár az ifjú Clark Kent (Tom Welling) életét mutatja be, ekkor még nem tudta, hogy később ő lesz Superman. Szépen sorjában jönnek elő a képességei, amiket persze a többiek megmentésére használ. Ehhez elég sok alkalom nyílik, hiszen Smallvilleben mindig történik valami. Valaki valami hatására nagyobb erőre tesz szert és fenyegeti a várost és annak lakóit, Clark pedig szépen megmenti őket. Közben titkolnia kell erejét, hiszen ha kiderülne ki is ő valójában, annak családja és barátai innák meg a levét. A sorozat tele van drámával, sok tanulsággal és kellő mennyiségű akcióval. A főcímzenéje nagyon bejön, régebben sokat hallgattam.


Most többet nem is írok róla, majd talán akkor, amikor már végignéztem egy-egy évadot.

Pirates of the Caribbean

Valamikor réges-régen láttam a Fekete Gyöngy átkát. Akkor nagyon nem tetszett, de nem is tudtam teljesen odafigyelni rá, mert vendégségben voltam, és más dolgom volt. Aztán amikor évekkel később egyszer adta a tv, gondoltam teszek vele egy próbát. Aztán nagyon bejött, és azóta többször is megnéztem. Természetesen maga a hangulat fogott meg, na meg Johnny Depp játéka. Jack Sparrow neve szerintem azóta senki számára nem ismeretlen, hiszen lehetetlen egy ilyen karaktert elfelejteni. A napokban pedig megnéztem újra a filmet, aztán a folytatásokat is. A második részt, a Holtak kincsét is láttam már egyszer vagy kétszer, de nem maradt meg annyira. A harmadikat, a Világ végén-t és a negyediket, az Ismeretlen vizeken-t most láttam először, de biztos vagyok benne, hogy még sokszor megnézem majd az egész szériát. Nem szeretném úgy külön-külön értékelni a filmeket, mert nekem az összes alkot egy kerek egészet. Bár azért néhol vannak üresjáratok, de a legtöbb részt akció- és poénáradat tölti ki.
Az első részben megismerhetjük a főbb szereplőket, akiknek eléggé kidolgozott a háttérsztorijuk, igaz néha csak megemlítenek egy-egy "melót". Jack Sparrow kapitány hajó nélkül érkezik Port Royal városába. Mivel a kalózokat nem nagyon kedvelik, hanem inkább felakasztják őket, nem okos döntés ez a részéről.
Éppen el akar kötni magának egy hajót, hogy visszaszerezze régi hajóját, a Gyöngyöt, amikor meg kell mentenie Elisabeth Swann-t (Keira Knightley), aki a vízbe esett. Közben a kalózok megtámadják a várost, hogy visszaszerezzék a medált, amit Elisabeth vett el Will Turnertől (Orlando Bloom) mikor kihalászták a tengerből. Ez ugyanis nem akármilyen medál, hanem egy elveszett kincs egy része, amit megátkoztak. Barbossa kapitány és legénysége a kincset megszerezte és elherdálta, de az átok miatt élőhalottakká változtak, így az étel nem csillapítja éhségüket, ahogy az ital sem szomjukat. Hogy megtörjék az átkot, vissza kell tenniük a kincs összes részét a helyére, és véráldozatot kell bemutatniuk. Így a medállal együtt elrabolják Elisabethet, akibe viszont Will szerelmes. Így hát Captain Jack Sparrow és William Turner elkötnek egy hajót, amivel talán utolérhetik a Fekete Gyöngyöt. Nos, egy-két dolgot kihagytam, mert úgyis mindenki ismeri a sztorit, aki meg nem, az mielőbb pótolja!
A második részben új szereplők tűnnek fel, a Bolygó Hollandi fedélzetéről, vezetőjükkel, Davey Jones-al (Bill Nighy). Nem tudtam, hogy Bill Nighy játssza őt, de egyből felismertem a gesztusairól és mozgásáról. Le sem tagadhatná. Ebben a részben az ő szívét keresik, mert akkor irányítani tudják a Bolygó hollandit, és vele a Krákent. Így a tengerek ura lehet akárki. A Bolygó hollandi fedélzetén az emberek eléggé átalakulnak, a tenger élőlényeinek kavalkádjává. Ezt nagyon jól csinálták meg. A film végén Jack Sparrow egy másik világba (túlvilág?) kerül, és visszatér Barbossa kapitány, hogy segítsen Elisabethnek és Willnek megkeresni őt.
A harmadik részben összehívják a Kalózok Tanácsát, így rengeteg új szereplőt kapunk, köztük Jack Sparrow apját is. Történetileg ez a rész sikerült szerintem a leggyengébbre, nem is nagyon maradt meg az egész, de vannak benne jó kis csatajelenetek, amik szépen néznek ki. Az animációra egyébként egyik résznél sem lehet panasz, mindenhol jól néz ki minden, az operatőri munka is érdemel plusz egy pontot.


A negyedik részben már eltűnik Will Turner és Elisabeth Swann, gondolom már nem vállaltak még egy részt a színészek. Azonban feltűnik Feketeszakáll (Ian McShane), és lánya, Angelica (Penélope Cruz). A Fiatalság forrását keresik Jack Sparrow-al és Barbossa kapitánnyal egyidőben. Persze közben változik a ki kivel van felállás, és a jófiú-rosszfiú viszony is. Láthatunk gyönyörű sziréneket, és megjelenik a vallás is és a spanyolok is elindulnak a "kincs" nyomában. Jack Sparrow eléggé máshogy nézett ki, talán nem ugyanazok voltak a sminkesek... Bár a rendező is más volt, akkor gondolom a munkaerő is cserén esett át.
A színészek mindegyike hatalmasat alakít, a mellékszereplők is megállják a helyüket. Johnny Depp pedig szerintem igazán megkaphatta volna az Oscart Jack Sparrow szerepéért, mást nem is tudnék elképzelni erre a szerepre.
Az összes filmben hasonló muzsikát hallhatunk, ami szerintem ugyanúgy megmaradt mindenkiben aki látta a filmet, és azok is biztosan ismerik, vagy hallották már, akik nem látták a filmet. Több feldolgozása is volt, és azt hiszem a Gladiátorban is ugyanez a dallam hallható. Bár ebben nem vagyok egészen biztos.
A filmek hangulata magával ragadó, a jelmezek és a díszletek teljesen élethűre sikeredtek. Szerintem azóta, amióta megjelent az első film, a kalóz szóról mindenki erre a filmre asszociál. Többször nézhető alkotások rengeteg poénnal, akcióval és csodaszép tájakkal.

Kisebb hibáik ellenére egyben értékelem őket 10/10-re, mert engem nagyon megfogtak.